Valószínűleg nem
túlzok, ha azt mondom, hogy a magyar vállalkozók adóparadicsoma volt egy időben
Szlovákia, hiszen éves szinten százával, ha nem ezrével érkeztek Szlovákiába a
magyarországi vállalkozók, akik KFT-t, vagy más gazdasági társaságot hoztak
létre itt. De miért is olyan kedvelt a magyar üzletemberek körében a szlovák
cégalapítás? Elsősorban a földrajzi közelség teszik annyira vonzóvá ezt az
országot a magyarok számára, mivel a szlovák határ Budapesttől alig 50 km-re
van, és az olyan határmenti városokban, mint Párkány, Komárom a magyar
nemzetiségű populáció is jelentős, hiszen a lakosságnak több mint a fele
beszéli a magyar nyelvet, és az ügyfeleknek magyar kiszolgálásban lehet részük,
ha szándékuk a cégalapítás Szlovákiában.
Másodsorban azonban
lényeges szempont volt az is, hogy a szlovákiai adók szintén kedvezőek voltak.
2012-ig a társasági adó mértéke mindössze 19% volt, ami habár nem olyan
alacsony, mert a magyarországi társasági adó csak minimális 10%, ám egy
jelentős előnye van a szlovák KFT-nek a magyarral szemben, mégpedig az, hogy
szlovák lakcímmel rendelkező cégtulajdonosoknak, tehát helyi adórezidenseknek
nem kell osztalékadót fizetni, ami további 14% Szlovákiában, nem beszélve a magyarországi
16%-ról. 2012-ben azonban komoly változtatásokat eszközölt a szlovák parlament
mind az adózás terén, mind pedig a vállalkozások alakulásakor történő
adószámkiosztás terén, hiszen míg 2012 előtt nagyon könnyen meg lehetett
alapítani egy vállalkozást, ami szinte azonnal meg is kapta az EU-s adószámot,
így újabban már csak nagyon körülményes módon juthat hozzá egy újonnan alakult
KFT a Közösségi Adószámhoz. Maga a cégalapítás hamar végbemegy, hiszen az
aláírástól számított mindössze két héten belül megtörténik a cég bejegyzése,
megjelenik az a hivatalos cégregiszterben, ám hogy ÁFA-körbe beiratkozhasson
egy cég, és EU-s adószámot szerezzen, annak nagyon komoly feltételei vannak.
Jelen pillanatban a
hatályos jogszabályok értelmében egy újonnan alakult vállalkozás csakis akkor
kaphat teljesértékű EU-s adószámot, ha elérte az 50 ezer eurós forgalmat, ami
azt jelenti, hogy ezen összegig az ÁFA befizetésével dolgozhat, s ha meghaladta
ezt a forgalmat, akkor automatikusan megkapja a Közösségi Adószámot. Természetesen
már alakuláskor igényelhető egy úgynevezett fehér adókártya, ami sajnos nem
egyenlő a rózsaszín adókártyával, ami a teljeskörű ÁFA-regisztrációt jelentené.
A cégalapítási
szolgáltatók között vannak azonban olyanok is, akik fehér adószámot intéznek a
vállalkozásnak, és nem informálják teljeskörűen az ügyfelet, aki majd csak a
cég működésének a megkezdésekor döbben rá, hogy külföldről való vásárlás esetén
az ÁFA-t mégis csak be kell fizesse.
Továbbá egy másik
kritériuma is létezik az EU-s szám megszerzésének, mégpedig egy 10 ezer eurós
kaució elhelyezése egy letéti számlán. Éppen ezért sokan választják azt a
megoldást, hogy vásárolnak egy kész szlovák céget, ami már teljeskörű
ÁFA-regisztrációval rendelkezik, egy ilyen vállalkozásért azonban 4-5 ezer
eurót is elkérhet az eladó.
Szlovákiában a
társasági adó jelenleg 23%, osztalékadó 14%, az ÁFA pedig 20%, ami még mindig
sokkal kevesebb, mint Magyarországon. Mi magyarok a magunk 27%-os ÁFA-kulcsával
sajnos Európa sereghajtói közé tartozunk. Lehet, hogy a társasági adónk 10%, ám
a 27%-os ÁFA majdhogynem egyedülállónak nevezhető hazánkban.
Ha a szlovákiai
cégalapítást követően bejelentkezünk egy szlovák lakcímre, akkor az
osztalékadót megspórolhatjuk. Így tehát mégis csak előnyösebb egy szlovák cég,
mint egy magyar, mert habár 23%-os társasági adót fizetünk, osztalékadót nem
fizetünk, ha rezidensek leszünk Szlovákiában, és ÁFA-mentesen számlázhatunk más
európai országok fele, ha teljeskörű ÁFA-regisztrációnk lesz.
Ám az utóbbi időben
történt változások miatt jelentős mértékben megcsappant a magyar befektetők
száma Szlovákiában, ugyanis sokkal vonzóbbnak tartják Romániát, ahol bizonyos
feltételek teljesülése mellett csupán 3% társasági adót kell fizetniük a
vállalkozásoknak. Olvassák el CégalapításRomániában cikkünket, amelyben tájékozódhat a romániai cégalapítás
feltételeiről is.
Ha viszont mégis
úgy döntenek a vállalkozók, hogy Szlovákiában alapítanának vállalkozást, akkor
sok sikert kívánunk nekik.